Mi is ez a Kincskereső konferencia? Tulajdonképpen a helyi értékeket kutató diákok konferenciája.

Célja  a szlovákiai magyarság tájaihoz, településeihez és közösségeihez kapcsolódó, a téma iránt a pályázó személyes kötődését is nyilvánvalóvá tevő pályamunka készítése tetszés szerint választható témakörben (kultúrtörténet, helytörténet, néprajz, vallástörténet, művészet, irodalom, földrajz, természeti értékek, gazdaságtörténet, építészet vagy további tetszés szerint választható témakörökben).

Azországos konferencián 52 csapat pályamunkája  vett. részt.A helyi értékek bemutatása 10 perces előadás keretében zajlott. A diákok  számítógépes vetítés és eredeti hang- és videofelvételek segítségével prezentálták gyűjtött anyagukat. Néhányunknak  az előadáshoz tárgyi emlékek bemutatása is kapcsolódott. A bemutatót  egy 5 perces vita  követte, a zsűriértékelt, bírált. Az előadásod után a zsűritagokon kívül a versenyzőtársakésazérdeklődőközönségistehetettfel a témávalkapcsolatoskérdéseket, amelyeketrövidenmegkellettválaszolni.

Iskolánk három, hetedikesekből álló csapata részt vett az idei  Kincskeresők országos konferenciáján Dunaszerdahelyen.

Csollár Ádám és Rancsó Máté községünk írásos emlékeit gyűjtötte össze és mutatta be. A puszta bemutatót egy Hetény –Totóval tették élvezetesebbé. A közönség – és persze a bírák is- 12 kérdéssel mérettek meg, melyre választhattak 1,2,x válaszok közül. Elárulhatjuk, mindössze  négytalálatos volt a nyerő szelvény, ám a fiúk előadása után az egész hallgatóság megjegyezhette( sok más érdekes adaton kívül), hogy falunk neve már ezer éve említtetett  írásban.

A történelmi tippelőt a hetényi azsúrozás története követte. A félig kiszálazott, kivarrt dobokat és a kidrukkolt vásznakat „két szemrevaló hetényi menyecske” mutatta be: Androvics Franciska és Rancsó Dorottya. A közönség a kezébe vehette a varrót, elámulhatott annak aprólékos szépségén. Az előadás után két rikkancs a Komáromi Lapok Kincskeresők Különszámát kínálta, melybe a varrónk  leírását, díjait, összegyűjtött korabeli újságcikekket szerkesztettek bele a lányok.

A harmadik csapat tagjai, Fülöp Cyntia és Hegedűs Tamara egy formabontó előadással készültek, nem bemutatót tartottak, hanem társasjétékra invitálták a nézőket ezekkel a szavakkal: „ Őszintén eláruljuk, hogy munkánkkal azon otthoni diáktársainkat és a testvériskolák vendégségbe érkező tanulóit  szeretnénk megmenteni az unalomba belehalástól, akiknek már sokadszor kellett végighallgatni  nagy, díszes iskolai ünnepségeken falujuk és iskolájuk bemutatását.

Elnökök, polgármesterek, miniszterek és igazgatók szónokolnak- bizonyára szépeket és meghatókat mondanak-, de tegyük a szívünkre a kezünket, századszorra már fejből tudjuk, százegyedszerre meg belealszunk, és máris megvan a baj.  Hogy az efféle  bajokat elkerüljük , ha már bemutatókat nem lehet, kitaláltunk egy új formát, mellyel az információ  átadódik, sok minden elhangzik  a faluról, és remélhetőleg horkolás sem zavarja meg az emelkedett pillanatokat. Az itt látható tábla egy társasjáték. Mindenki játszott már Cslovecset, nem? A résztvevők a start mezőről indulva dobásaik alapján haladnak Hetény utcáin a cél felé, és közben megkapják a mezőkön rejlő jutalmakat, vagy éppen elszenvedik a büntetést. PL: Aki tudja, mit  gyűjtött Ágh Tibor Hetényen a hetvenes években, léphet előre 2-t.

Végigvágott anyád a hátsódon dobszíjjal, Jajgatva járd körbe az asztalt!

Ahány régi nevét tudod a faludnak, annyiszor két mező előre!Mit csinált Dózsa Zsiga a hetényi csárdában? Minden  jó válasz 3 mező előre, a rossz 3 hátra.

Ha a játékostársak el tudják mesélni, miről kaptuk a „gólya” csúfnevet, vonulhatsz vissza a startra.

De most már csapjunk a lovak közé, illetve stílusosan: Röppentsük föl a gólyákat!”

Nos a gólyaröptetés annyira jól sikerült, hogy ( mivel nem verseny volt) a hetényi csapatokat nemcsak az előadások után, de még az esti tanárkonferencián is jó példaként, elismerő szavakkal emlegette nemcsak a  többi felkészítő tanár, hanem  a nagyon felkészült, kedves és a gyerekek munkáit messzemenőkig méltányoló zsűri is.

A hetedikesek kitettek magukért, mi pedagógusok pedig ( már sokadszor, de megunhatatlanul) büszkeségtől dagadó kebellel tértünk haza a nagyon jó hangulatú, színvonalas konferenciáról. Hahó, Franci, Dorottya, Máté, Ádám, Cyni, Tami, kezdhettek   töprengeni a jövő évi munkák témájáról, nem ???  J

Kotiers Éva és Rancsó Andrea