2018/2019

Menü:

Iskolánk névadója

Tarczy Lajos

Tarczy Lajos



  (Hetény, 1807. december 6. Bécs, 1881. március 20.)
     

Filozófus, természettudós, a pápai Református Kollégium tanára, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Hetényen Tarczy János és Czike Julianna második gyermekeként látta meg a napvilágot. Édesanyja nagy hatással volt szellemi fejlődésére. A jegyző-családban a fiú korán elkezdte a tanulást, már gyermekkorában érdeklődött a természettudományok iránt. Iskolaérettként nevelését a helybeli lelkészre, Kovács Péterre bízták. Következő állomása a révkomáromi református templommal szembeni gimnázium volt. Tanárai igencsak megkedvelték szerénysége, engedelmessége és tanulékonysága miatt. Játszva tanulta a német, francia és latin nyelvet. Két iskolaév után a pápai református főiskolára került, bölcseleti és teológiai tanulmányok végzésére. Itt is korán felismerték kiemelkedő szellemi tehetségét. S mindezt hogy kamatoztatta?  
az 1828/29-es tanévben egyedül őt tüntették ki "eminens in omnibus" osztályzattal 
már 21 évesen az alsóbb osztályokban tanított 
az 1829/30-as években segédtanár, a mathezis tanítója 
1830/31-ben seniorrá választották 
az iskola könyvtárosa is volt 
az iskola megbízásából beíratkozott a bécsi egyetemre, ahol a fizikát és a matematikát tanulmányozta 
1832-ben megtiszteltetés érte: a pápai iskola megüresedett bölcselet és természettudományi tanszékének élére választották 
még beiktatása előtt részt vett egy németországi körúton, ahol kémiát, csillagászatot, ásványtant, őslénytant tanulmányozott, valamint megismerkedett Linné botanikus elmélettanával 
hazatérte után elfoglalta tanszékvezetői állását és a főiskola reformjához kezdett 
erdélyi körút következett földrajzi és természettudományi megfigyelésekkel 
bevezette a fizika tanításába a kísérleti bemutatásokat, kísérleteket /a diákok pénzgyűjtési akciók keretében vásárolták az új kísérleti eszközöket/ 
a tanítás mellett bekapcsolódott az irodalmi életbe is / Természettan I,II ; Népszerű égrajz, Népszerű természettan.../ 
mivel abban az időben a tudományos és természettudományi irodalom még nem fejlődött, s a meglevő tudást letin nyelven tanították, ő teljes odaadással a tudományos irodalomhoz fogott: tankönyveket írt magyarul 
1837-ben önálló nyomdát hozott létre az iskolában 
1841-ben megalapította a főiskolai Képzőtársaságot, ahol Petőfi, Jókai, Orlay bontakoztatta ki írói, költői tehetségét 
minden erőfeszítésével a pápai főiskola felvirágzásán fáradozott, gyarapította azt anyagilag és szellemi tudásával egyaránt mint tanár s mint igazgató. 1841-ben házasodott, Nagy Jozefát, Nagy István táblabíró lányát vette feleségül. Négy gyermekük született: Dezső ügyvéd, Zoltán orvos, lányaik Laura és Lenke. Személyes és közvetlen kapcsolatban volt Széchenyi István gróffal, akinek nagycenki birtokán sokat tartózkodott s az ottani mintagazdaság olyan hatással volt rá, hogy Tarczy Pápán is létrehozott egy hasonlót. A szabadságharcban honvédtisztként szolgált, annak leverése után csak a tudománynak és tanári hivatásának élt.  
  Sírja Pápán, az alsóvárosi temetőben található.  


Ajánlatunk

Kapcsolat

  • Základná škola Lajosa Tarczyho s vyučovacím jazykom maďarským Chotín
    Školská 332
    946 31 Chotín
  • Igazgató:
    0908454733
    +421908 454 733

Fényképalbum

Menü:

Menü: