Az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége díszzászlóval jutalmazta a hetényi „Tarczyt” (március 12.)

A hetényi Tarczy Lajos Alapiskola közössége az általa végzett nemzettudat-erősítő tevékenységéért '56-os lyukas zászlót kapott Csigás Zoltántól, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége elnökétől. A hetényi református templomban e díszzászló avatásával, valamint az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharcról való méltó megemlékezéssel egybekötött, vasárnapi istentisztelen több '56-os forradalmár személyesen tette tiszteletét.

Nt. Palcsó Attila lelkész igehirdetése után Lelkes Ágnes, a „Tarczy“ pedagógusa köszöntötte a jelenlevőket, többek között e világszövetség képviseletében Csigás Zoltán elnököt, dr. Petrasovics Anna alelnököt és férjét, Czakó Ignácot, valamint Szűcs Béla Albertet, a Komárom-Esztergom Vármegyei szervezet elnökét, Kis Ferenc tagot és Matthaeidesz Konrád újságírót, a rendezvény kezdeményezőjét.

Továbbá Venczel Csabát - a jutalmazott intézmény szintén Tarczy nevét viselő, pápai testvériskolája igazgatóját, Takács Ottót - a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatóját, a Szövetség párt képviseletében Viola Miklós országos elnökségi tagot és Nyitra megyei képviselőt, valamint Becse Norbert Komáromi járási elnököt, Zink Vass Nóra országos és járási titkárt, illetve Magyari Ferenc helyi polgármestert és a Komáromi Értéktár kapcsolattartóit.

A résztvevőket Rancsó Andrea, a helyi alapiskola pedagógusa, a Felvidéki Értéktár Bizottság elnöke a hetényi és pathi tanulók segítségével, játékos formában kalauzolta végig az 1848/49-es-es eseményeken. Azután felkérte Viola Miklós doktort arra, hogy fejtse ki az egykor történtekkel kapcsolatos gondolatait. A Szövetség politikusa hangsúlyozta, hogy az elődeink nem csak 1848/49-ben, hanem az 1956-os történelmi események idején is helyt álltak, s e két példa értékű magatartás párhuzamba hozható egymással, „a magyar ifjúság szabadságvágya ugyanis 1956-ban ismét elemi erővel tört felszínre...“.

Ezt érzékeltette Téglás Gergely, az iskola volt diákja Demjén Ferenc Szabadság vándorai című dalának tolmácsolásával. Bizonyítva, hogy az ő lelkében is szárnyal a szabadság iránti vágy, amit a történelmi ismereteken kívül a „Tarczy” közösségi szellemisége is táplál, amelyben az évek során nevelkedett.

„Iskolánk igyekszik továbbadni azokat a hagyományos értékeket, amelyek a magyarságukhoz és szülőföldjükhöz híven ragaszkodó újabb és újabb nemzedéket adnak a Felvidéknek. A hagyományos értékeken túl folyamatosan gyűjtjük a helyi értékeket, melyeknek az egyre bővülő tárházával való iskolai együttélés ugyanezt a célt szolgálja. Az elmúlt évek során sok vendég megfordult már iskolánkban, akik ámulva látták, hogy nálunk élnek a hagyományos értékek, működik a magyar közösség, az egészséges lokálpatriotizmus. Hálásak vagyunk azért, hogy anyaországi partnereink, megismerve az intézményünkben folyó munkát, mindig a segítségünkre voltak, amikor erre szükségünk volt. A Rákóczi Szövetség a felvidéki iskolabusz- hálózattal segíti utazó diákjaink iskolánkba való eljutását. Az ő közvetítésükkel találkozhattunk az általuk szervezett budapesti októberi fáklyás felvonuláson az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének elnökével, Csigás Zoltánnal és Matthaeidesz Konrád újságíró úrral, s az ő ajánlásuknak köszönhetően most itt üdvözölhetjük őket körünkben. Minekutána megismerkedtek az iskolánkon folyó oktató-nevelő munkával, ajándékkal érkeztek hozzánk” – hangzott el.

Csigás Zoltán, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének elnöke ünnepi beszédéből megtudtuk, az elnökségük korábban elhatározta, hogy lyukas zászlókkal jutalmazza az arra méltó, határon túli magyar iskolákat. „Fogadjátok, őrizzétek a magyar szabadság jelképét!“ – e szavakkal adta át Szepsi és Rimaszombat után immár Hetényen is a díszzászlót, amit Czibor Angelika, a „Tarczy“ igazgatója több tanulóval együtt – átérezve a pillanat varázsát és e megtiszteltetés jelentőségét – néma főhajtással köszönt meg. Ilyen ajándékkal majd további olyan iskolákat is jutalmaznak, amelyekben a magyarságtudatra való nevelés és a hagyományos értékek hangsúlyosan jelen vannak.

Az igazgató az iskola nevében tisztelettel köszönte meg az erő, a hűség és a remény jelképét. „Megtisztelő számunkra, hogy Felvidéken harmadik oktatási intézményként vehettük át ezt a jelképet. Rápillantva, mindig eszünkbe fog jutni a magyar ifjúság szabadságvágya, a szabadságért folytatott harc és az áldozatvállalás fontossága. Erősít majd bennünket magyarságunk megtartásában, szülőföldünkhöz és a nemzethez való hűségünkben, és reményt ad felvidéki magyar létünk mindennapos küzdelmeiben”   – hangsúlyozta az igazgató.

Aztán felidézte, hogy a Rákóczi Szövetség által szervezett idei, budapesti 56-os emléknapon és békemeneten való részvétel nemcsak a Világszövetség elnökségével való találkozást hozta el számukra.

„Meghatározó élménye volt a 7., 8. és 9. osztályos diákjainknak, amikor egy német film vetítése során szembesültek azzal, hogy az 56-os forradalom még a kelet-németországi gimnazista fiatalok sorsára is milyen hatással volt. A forradalom melletti néma kiállás üldöztetést, végül egy egész osztálynyi diák disszidálását váltotta ki. A fáklyás meneten beszélgettünk arról a diákokkal, hogy mennyire megérintette őket ez a történet, és mennyi mindent megértettek az addig csak tankönyvből ismert eseményekből”.

Mint mondta: akkoriban egy nagyon hasonló történet a komáromi gimnázium végzőseivel is megesett, s köztük volt egy hetényi diáklány, Csintalan Margitka is, aki a gimnázium elvégzése után 30 évig tanított a hetényi alapiskolában. Nyugdíjba vonulása után pedig rendszeresen visszajárt az iskolai rendezvényekre, sőt, az értékgyűjtő tevékenységből is kivette részét. „Az ő története még értékesebbé teszi számunkra a ma kapott ajándékot. Bizonyítja, hogy a Felvidéken még az ilyen kis faluban is vannak az 56-os forradalomnak hősei, akár áldozatai is, s itt, a szomszédságunkban is van olyan hely, ami az 56-os forradalom során tanúsított helytállás helyszíne. Az idő haladtával azonban egyre kevesebb szemtanú tud az eseményekről beszélni” – ecsetelte.

A pápai Tarczy Lajos Általános Iskola igazgatója,Venczel Csaba egy szalagot tűzött a díszzászlóra Wass Albert testvéri szeretetről szóló gondolatával. Az esemény szervezői pedig kis ajándékkal kedveskedtek a vendégeknek, s megköszönték valamennyi közreműködő munkáját és mindennemű támogatását. Végül a jelenlevők a Széchenyi-emlékparkban található Millenniumi kopjafánál elhelyezték az emlékezés koszorúit.

(Nagy Miskó Ildikó cikke a ma7 portálon)

Emlékezés az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseire (március 15.)

Az idei március 15-e nagyon fontos volt iskolánk számára, ugyanis most kivételesen nem csak a márciusi hősökre emlékeztünk. A megemlékezés előtti vasárnapon iskolánk díszzászlót vehetett át az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségétől. Ez az esemény, az ünnepi műsorra való felkészülés és abban való szereplés még erősebbé tette mindannyiunk magyarságtudatát, nemzetünk jövőjébe vetett hitét. Örülök, hogy a részese lehettem ezeknek a pillanatoknak.

Lukács Dóra, 8. osztályos tanuló

  Szent Patrik napja a 4. osztályban (március 17.)

Március 17-én Szent Patrikra, Írország védőszentjére emlékeznek az angolszász országokban. Ezen a napon minden az ünneplésről szól és a hagyományokhoz híven majdnem mindenki zöld ruhát visel. 

Mivel az angol órákon a nyelv elsajátítása mellett a hagyományokkal, kultúrával is igyekszünk megismertetni a gyerekeket, Szent Patrik napját egy dupla óra keretén belül csupa-csupa érdekes feladaton és játékon keresztül dolgoztuk fel a negyedikesekkel. Éneket tanultunk, „Szeretnél inkább” játékot játszottunk, megtanultunk pár dolgot Szent Patrikról, Írországról, a szivárvány végén az aranyat őrző zöld manókról, valamint az ír nemzeti jelképről, a négylevelű lóheréről is. 

Mivel a negyedik osztályban aznap elég sokan hiányoztak a duplaóra második részére Reni tanító nénivel csatlakoztak az angol nyelvvel még csak ismerkedő harmadikosok is. Az óra végén a gyerekek szorgalmát és serénységét egy muffinnal jutalmaztuk. Az alkalomhoz híven, természetesen  zöld színűvel.

Mgr. Lelkes Ágnes

Tesztelés 9 (március 22-23.)

A kilencedikesek számára a Tesztelés nem csak két napból áll, ugyanis az egész egy nagyon hosszú folyamattal, a felkészüléssel kezdődik. Persze mindannyian izgultunk, de aggodalomra nem volt okunk, hiszen matekból, magyarból és szlovákból is egyaránt felkészültünk.

Mikor eljött végre a nagy nap, a szerdai, a többi osztály igazgatói szabadott kapott. Ezt, bevallom, egy kicsit irigyeltem. Míg a többiek valószínűleg még aludtak vagy tévét néztek otthon, mi matekból és magyarból írtunk a hatodik osztály osztálytermében.

A felügyelőtanárunk nagyon kedves és barátságos volt, ez feldobta a hangulatomat. Ami a teszteket illeti, a magyarral ellentétben a matek számokra nagyon nehéz volt .

Másnap szlovákból írtunk, ami körülbelül ugyanolyan nehéz volt, mint a matek. Nem hittem volna, hogy lehet ilyen nehéz, de azért reménykedem, hogy jól sikerült.

A Tesztelés után pedig egy még nagyobb feladat vár ránk: felkészülni és sikeresen teljesíteni a középiskolai felvételi vizsgákon.

Bóka András, 9. osztályos tanuló

Táncház az alsó tagozatosoknak (március 23.)

Csütörtök délelőtt a tornateremben előbb az óvodások, majd az alsó tagozatosok énekelték, táncolták az összetartozás dalait: A pozsonyi sétatéren..., Suszter vagyok én..., Hogy a csibe hogy... A végén játszottak egy fogocskát: Lopom uram szőlőjét... Hegedűn Lakatos Áron, nagybőgőn Hanusz Zoltán játszott.

Köszönjük Lakatos Róbertnek, aki biztosította ezt a nem mindennapi lehetőséget óvodásaink és kisiskolásaink számára!

Természeti jelenségek a magyar néphagyományban – Fister Magdolna előadása (március 28.)

Egy tavaszi délelőttön a virti Magdi néni jött foglalkozást tartani a 7., 8. és 9. osztálynak. Bemutatta a régi magyar szokásokat és ünnepeket. Ezeket az évkör segítségével szemléltette, amelyet felosztottunk nyolc részre: ősz, ősök napja, tél, tűztisztelő boldogasszony, tavasz, szeretet-szerelem, nyár.

Megtudtuk többek közt, hogy a fákat csak december 8. és február 14. között lehet kivágni, illetve hogy a Tavaszi szél vizet áraszt… című dal nemcsak a madarak párválasztásáról, hanem a magyarokéról is szól. Magdi néni hozott be nekünk dobokat és csörgőket, ezeket még mi is kipróbálhattunk.

A rengeteg érdekességen túl egy mondat biztosan megmaradt mindegyikünk lelkében: ,,Ott van a világ közepe, ahol én állok".

Sinka Csenge, 8. osztályos tanuló