2024/2025

Költészet napja

Hogy láttam én?

Az idei költészet napja, 2015. 4. 10-én került megrendezésre. Azt hiszem, az idei rendezvények közül ez a megemlékezés aratott a legnagyobb sikert az idei tanévben. Hogy miért? Természetesen a nagyszerű hangulat miatt, de haladjunk szép sorjában!

Mikor a diákok elfoglalták a helyüket a 9. Osztályban, és már tanárok is bejöttek a helyiségbe, elkezdődött a program. A napot Bolla Edina nyitotta meg egy kis bevezetővel, majd hatalmas tapsviharral érkezett Takács Dániel szavalata, ezután pedig meghallgattuk a diákok szavalatait, amelyet Vörös Péter indított. A hosszadalmas, s néhol már unalmas szavalatok után Czibor Kinga olvasott fel egy levelet, szintén a költészet napja témában.

A következőkben meghallgathattunk egy fantasztikus versfeldolgozást énekben, majd következett a várva-várt pillanat. Itt természetesen nem a nap végére gondoltam, ne tessék félreérteni, hanem arra, hogy megtudtuk, kik nyerték az első versíró pályázat kitűzött díjait. Mikor Nelli tanító néni elkezdte mondani, hogy milyen sok vers érkezett be egy hét alatt, és hogy kik is a győztesek, a helyiségben feszült lett a hangulat. Mindenki abban reménykedett, hogy az Ő nevét fogják kiáltani. A nyerteseket két kategóriába sorolták. Az első kategória a „Különdíjasok” voltak, akiket Czibor Kinga, Szkaliczki Bálint és Kuszala Viktória képviselt, persze álnéven. Az abszolút győztes viszont Mester Jázmin lett, az ő gyönyörű szerelmes versével, mely a teremben lévő összes szívet meglágyította.

A költészet napja végeztével mindenki sok élménnyel tért haza, és reméljük, hogy minden évben jobbnál jobb verseket hallhatunk a diákoktól, a megemlékezés szervezői pedig érdekesebbnél érdekesebb gondolatokat tanítanak nekünk jövőre is.

                                                                                                            Tanka Anna, 9.osztály