Kedves ballagó diákok, kedves ünneplők!

Szeretettel köszöntöm búcsúzó kilencedikes tanulóinkat, az őket ballagtató osztályfőnököt, a kedves szülőket és rokonokat, meghívott vendégeinket,

Danis ErzsikeTanító nénit, Lucza Sára polgármester asszonyunkat, hitoktatóinkat, a SZMK elnökét, valamint iskolánk valamennyi munkatársát, tanulóját és minden kedves jelenlévőt.

Közeleg a tanévzáró napja, az éves számadás ideje. Mielőtt azonban a 2011/12-es tanévet bezárnánk, a mai napon megtorpanunk - diákjaink ünnepi díszbe öltöztették az iskolát, és valamennyien ünnepi díszbe öltöztetjük szívünket, lelkünket. Meghatotttan emlékezünk arra az elmúlt kilenc évre, melyeket a ma ballagó diákjainkkal tölthettünk.

Kedves Kilencedikesek!

Komoly arccal, ünnepi öltözékben álltok előttünk, hisz tudjátok, a mai nap a Ti ünnepetek. Az alapiskolai ballagás életetek első jelentősebb állomása. Elhagyjátok kis közösségünket, kinyílik számotokra a világ. Elindultok az önállósodás, a felnőtté válás útján.

Nagy utat jártatok be a kilenc év alatt.

2002 szeptemberében szüleitekkel együtt szorongva léptétek át az iskola kapuját. Danis tanító néni szeretettel fogadott benneteket és ti hamar megszoktátok az új környezetet, az új kötelességeket. Erzsike tanító néni magabiztos, erős kézzel alapozta meg az írási, számolási, olvasási tudományotokat, és az ő munkájának gyümölcse, hogy megtanultátok egymást segíteni, a lemaradókat bevárni. Nevelgetésetek terén sok feladat hárult Ervin tanító bácsira, majd a felső tagozaton Boros Ági tanító nénire is. Hiszen hamar felfedezhettük, hogy kis osztályközösségetekben nagyon erős, határozott és nagyon különböző jellemek lakoznak. Egy ilyen közösségben megőrizni a békét, a rendet, fegyelmet és mindemellett a jó hangulatot, nem volt mindig egyszerű feladat. De végül megérett közös munkánk gyümölcse. Készséges, dolgos, minden munkára kapható csapattá váltatok. Ennek ékes bizonyítéka a tavalyi közös osztályfestés, a papírgyűjtéseken végzett munkátok, a bútorcsavarozások, az önkéntes gyomlálás, takarítás, melynek ötletével igencsak megleptetek bennünket. A könyvtári napon kiválóan zsűriztetek , jól sikerült az általatok összeállított iskolaújság , Mikulásnak is csodálatosak voltatok, és a tánciskola záróbálon Ti voltatok a legszebbek. Meglepő élmény volt számunkra, hogy az idei évben már bátran fordultatok hozzánk problémáitokkal, felvállaltátok véleményeteket és jókat tudtunk beszélgetni.

Jól teljesítettetek a Tesztelés 9-en és több versenyen is részt vettetek, legyen szó matematikáról, műveltségről, történelemről, de a legtöbb szép eredményt a sportversenyeken értétek el. Képviseltétek az iskolát ünnepi emlékműsorral, szerepeltetek Nelli néni színdarabjában és Gyöngyi néni bábcsoportjában.

Ékes bizonyítékát adtátok annak, hogy méltóképpen tudjátok képviselni iskolánk névadójának, Tarczy Lajosnak a szellemiségét, nemcsak tanulmányi eredményeitekkel, a versenyeken nyújtott teljesítményetekkel, de viselkedésetekkel, fellépésetekkel is.

Immár harmadik éve, hogy Kotiers Román, iskolánk támogatója megalapította a Tarczy-díjat, melyet minden év végén az arra legérdemesebb kilencedikes kaphat meg. Az alapítvány létrehozásának fő célja az volt, hogy ösztönözze a diákokat a tanulásra, a jó teljesítményre, magaviseletre, valamint arra a pluszmunkára, amely a versenyekre való felkészüléssel jár.

A jutalom nem más, mint a Tarczy Lajos emlékplakett, Darázs Rozália munkája nyomán készült bronz érme, valamint 200,-€. Az emléklpaketten iskolánk névadójának a képmása látható, a hátoldalán pedig a mondása, mely mottónkká vált:

„ Tudomány s erények nem nyerhetők csak lankadatlan szorgalom és akarat hevével.“

A díj sorsáról az alapítvány alapszabályzata értelmében a 9. osztály és a tantestület tagjai döntöttek.

A ballagó osztályban 2 olyan tanulót is találtunk, aki érdemes a Tarczy-díjra, hiszen évek óta fej –fej mellett haladva teljesítettek és öregbítették iskolánk hírnevét. Egyikük azonban az alapszabályzat értelmében nem részesülhet a pénzjutalomban. Így a díj odaítélése könnyű feladatnak bizonyult. Viszont felmerült a kérdés: Mennyire etikus kizárni valakit, aki esélyes lehetett volna a győzelemre? Végül a tantestület úgy döntött, hogy az idei évben a hagyományoktól eltérően 2 tanulót szólítunk majd. Egyikük kapja a Tarczy-díjat a pénzjutalommal, másikuk pedig az arra érdemesség szimbólumaként szintén megkapja az emlékérmet.

Megkérem Kotiers Románt, az alapítvány létrehozóját, hogy fáradjon ide, nyissa ki a borítékot a nevekkel és adja át a díjat.

Még egyszer köszönöm Kotiers Románnak az iskola támogatását.

A két Tarczy –díjas tanulónak pedig Steven Gerrard szavaival szeretnék gratulálni:

„A tehetség isteni áldás, de hihetetlen akarat és alázat nélkül mit sem ér.”

Bízom benne hogy ez az akarat és alázat továbbra is megmarad bennetek, és boldogulásotokat szolgálja majd.

Kedves Dóra és Jessica!

Ti az utolsó évekre csöppentetek egy összeszokott közösségbe. Bizonyára nehéz volt a beilleszkedés, de remélem, hogy találtatok magatoknak igaz barátokat, segítőtársakat, és megszereztétek mindazt a tudást közöttünk, ami a továbbtanulásotokhoz szükséges. A tarczys nyakkendővel kötelezettségeket és felelősséget ruháztunk rátok is. Remélem, nem volt megterhelő, hanem emberi értékeket közvetített számotokra. Hiszen iskolánk egyik fő küldetése, hogy olyan emberi értékeket ültessen minden diák szívébe, mint a szeretet, az emberség, a barátság, a közösségi érzés, a tolerancia és türelem, az önfegyelem, a munkaszeretet, a kitartás, a küzdeni tudás. A tárgyi tudás átadásával próbáltunk felkészíteni benneteket a továbbtanulásra. Az emberi értékek közvetítésével pedig próbáltunk felkészíteni benneteket a boldog emberi életre. A néha veletek szemben tanúsított szigorúságunknak, állhatatosságunknak csupán ez volt a célja.

Kedves ballagók!

Maradjon meg bennetek a 9 közös év minden szép emléke, gondoljatok nosztalgiával a tarczys évekre, s ha néha visszavágynátok közénk, új élményekkel, mesélnivalóval jönnétek hozzánk, az iskola tárt kapukkal vár, mi pedig tárt szívekkel fogadunk benneteket.

Kedves Szülők, Nagyszülők!

Köszönetet szeretnék mondani azért, hogy velünk együtt tudtak munkálkodni, nevelgetni, formálgatni, a helyes úton terelgetni a gyermekeket. Ugye tudják, hogy nehéz feladat vár még Önökre? Gyermekük most kerül ki a tágabb, veszélyesebb világba, ahol rengeteg új dologgal találkozik majd. Kívánok mindnyájuknak sok erőt, egészséget és kitartást, hogy a jövőben is szeretetteljes és odaadó családi hátteret tudjanak biztosítani gyermeküknek. Nyújtsanak nekik menedéket, óvó kezeket, de ha kell, szigorúan irányítsák Őket az élet útvesztőiben.

Kedves Kollégák!

Megköszönöm mindannyiótok áldozatkész nevelő-oktató munkáját, azt, hogy amikor néha reménytelennek is tűnt a helyzet, ti nem adtátok fel, kihoztátok ezekből a gyermekekből a lehető legtöbbet. Köszönöm az iskola többi alkalmazottjának munkáját is, akik szintén hozzájárultak ahhoz, hogy a diákok jól érezzék magukat az iskolánkban.

A mi munkánk ezzel véget ért, tisztünk már csak a szeretet és az aggódás, hogy hogyan sikerül megállni a helyüket a nagyvilágban. Szeressük őket továbbra is , és értő aggódással figyeljük életük további alakulását!

Még egyszer utoljára hozzátok fordulok Kedves Ballagó Diákok!

Minden tarczys diákkal szemben van egy elvárás. Ezzel az elvárással búcsúzom minden ballagó osztálytól, így tőletek is. Arany János megfogalmazásában így hangzik:

„Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,

Ember lenni mindég, minden körülményben.”

Kívánom, hogy boldog emberi életet élve, álmaitokat valóra váltva , egyszer majd érjetek mindnyájan célba! Kedves diákjaink, Isten veletek!

Tarczy díjasok:

Kotiers Mihály

Csintalan Gábor