Program:

10:15 - Községháza

Ünnepélyes megnyitó - Ünnepi beszéd

Tisztelt meghívott vendégeink, polgármester asszony, igazgató urak, nyugdíjas kollégák, szülők, iskolatanács tagok, kollégák és kedves gyerekek!

          Egy év elteltével újra összegyűltünk, hogy ismét megemlékezzünk iskolánk névadójáról, Tarczy Lajosról, aki községünk szülötteként a község elemi iskolájából indulva olyan pedagógussá és olyan emberré vált, aki méltó példaként állhat a mai felnövekvő nemzedék előtt.

          Nagy örömömre szolgál, hogy e megemlékezés alkalmából körünkben üdvözölhetem nyugdíjas kollégáinkat, akik hídként kötik össze Tarczy Lajos korának iskolafelfogását a mai modern iskola fogalmával. Ők azok, akik intézményünkben kifejtett sokéves áldozatos munkájukkal hozzájárultak  a fejlődéséhez.

 Tarczy a maga korában a pápai iskola és az egész oktatás fejlődésének mozgatórugója volt.

Az ő munkásságából és jelleméből kiindulva több szálon is eljuthatunk a mi kis iskolánk mai  arculatához.

          Tarczy jellemének egyik pillére  a nem szűnő tudásvágya, tanulási vágya volt, mely a világ különböző egyetemeire csábította őt, és amely  kialakította  másik követendő erényét, a sokoldalúságát. Hiszen mindamellett, hogy jártas volt a filozófiában és teológiában, magas fokon művelte  választott szakjait, a matematikát és a fizikát, de otthon érezte magát az  irodalomban, esztétikában és  német nyelvben is.

           A mai iskolarendszer  pontosan azokat a követelményeket támasztja a pedagógusokkal szemben, amelyeknek Tarczy a maga korában tökéletesen megfelelt:  hogy a pedagógus legyen sokoldalú, magasan képzett, folyamatosan fejlődni tudó. Vajon elmondhatjuk mindezt magunkról? Merem állítani, hogy ezen a téren tanítóink igyekeznek méltó utódai lenni Tarczy Lajosnak. Mindamellett, hogy oktatják a tanulókat, iskolázásokra járnak, további szakot tanulnak, szakbővítést végeznek, modern oktatási módszereket sajátítanak el, minősítő vizsgákat tesznek, megtanulják felhasználni a modern technika vívmányait.

         Iskolánk névadójának további érdemei is vannak. Igyekezett megreformálni az oktatás módszereit. Nagy hangsúlyt fektetett a szemléletességre, valamint a tanulók logikus gondolkodtatására. Milyen érdekes, hogy a nehézkesen beinduló, most már második éve tartó  iskolareformnak is ezek a célkitűzései. A fizikát, kémiát szemléletesebbé varázsoljuk és diákjainknak nem kész elméleti anyagot oktatunk a történelem, földrajz, biológia órákon, hanem magtanítjuk őket a modern technika segítségével megkeresni, összeválogatni, logikailag elrendezni a számukra szükséges információkat, amelyekből aztán megalkotják a saját látásmódjuk szerint formált képet. Így próbáljuk érdekesebbé  és örömtelivé varázsolni  számukra a tanulást. Tarczyt az új módszerei népszerűvé tették diákjai körében. Hiszem, hogy a mi  pedagógusaink szintén  magukkal tudják ragadni iskolánk tanulóit.

          Az 1800-as évek iskolájában nem volt könnyű dolga Tarczynak. Ahhoz, hogy az új módszerekkel, saját anyanyelvükön tudja oktatni a tanulókat, segédeszközöket kellett készítenie, tankönyveket kellett írnia. Ugye mindannyiunk számára ismerős a helyzet? Az új iskolatörvény szerint oktatott évfolyamokban már második éve nincsenek tankönyvek, a mi leleményességünkön, szakmai tudásunkon, technikai jártasságunkon múlik, hogy milyen segédanyagot tudunk a tanulók számára készíteni. Helyzetünket tovább nehezíti, hogy állandó harcot víva, naponta aggódhatunk az anyanyelven folyó oktatás megmaradásáért.

           Vajon a Tarczy korában élt jeles emberek állhatatossága megmaradt bennünk? Tudunk még összefogni, szülők, fenntartók, pedagógusok, és megőrizni a jövő nemzedékek számára, itt a felvidéken is  a magyar kisiskolákat? Erre a kérdésre megintcsak Tarczy jellemében kereshetjük a választ.

          Ő volt az, aki nemcsak a diákok oktatását vállalta fel, hanem köztük sok időt eltöltve igyekezett nevelni  őket,  formálni jellemüket, hatni érzelmeikre, meglelni bennük a tehetséget, valamint  megteremteni számukra a feltételeket a tehetség kibontakoztatására. Ennek ékes bizonyítékai az általa megalakított főiskolai képzőtársaság és a pápai nyomda létrehozása.

        Úgy hiszem, hogy a mi kis iskolánknak éppen  a nevelő hatásában és a tehetségek kibontakoztatásában rejlik legfőbb erénye és megtartó ereje. Valamennyien egy kicsi közösség tagjai vagyunk, jól ismerjük egymást, iskolán kívül is napi kapcsolatban állunk szülők-diákok-pedagógusok- a fenntartó. Tanítóinknak lehetősége nyílik a kis létszámú osztályokban nemcsak az oktatás színvonalára figyelni, de a gyermekek jellemét is sokoldalúan formálni. A szülők biztonságban, jó kezekben tudhatják gyermekeiket.

              A mi pedagógusaink, csakúgy mint Tarczy, a tanításon kívül is szívesen foglalkoznak a gyerekekkel. Érdekköröket vezetnek, versenyekre készítik a tanulókat, szórakoztató programokat szerveznek, megismertetik diákjainkkal a régiónk, nemzetünk és a nagyvilág történelmi és művészeti értékeit. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy az iskolánkból kikerülő fiatalok a későbbiek során nemcsak a tanulásban állják meg a helyüket, hanem a munkához való hozzáállásukkal, emberségükkel, viselkedésükkel, széleskörű érdekődésükkel is kivívják későbbi tanáraik, munkaadóik elismerését. A környék középiskolái örömmel várják a hetényi gyerekeket. A Tarczy Lajos Alapiskola neve garancia a jól előkészített, tovább is jól formálható alapanyagra.

          A mai világban azonban hiánycikké vált az alapanyag. Egyre kevesebb gyermek születik, így egyre kevesebb gyermek jár a magyar falvak kisikoláiba. A mi intézményünk is a létért küzd. Most van csak igazán szükség  az összefogársa. Közösségünk minden tagjának tudnia kell a kötelességét, fel kell vállalnia a maga szerepét, szülőnek, diáknak, pedagógusnak, fenntartónak egyaránt.

        A szülő felelőssége az, hogy gyermekét magyar iskolába, a mi iskolánkba adja. A diákoknak és a pedagógusoknak az, hogy közös munkával és minél szélesebb körű helytállással napról-napra bizonyítsák, hogy van létjogosultsága a nemzetiségi kisiskoláknak. A mi iskolánk  felelőssége az is, hogy olyan szellemben nevelje a felnövekvő nemzedékeket és olyan gyermekéveket biztosítson, amelyek erős  kötődést alakítanak ki szülőfalunk iránt. Ha ez sikerül, az  az egész község jövőjének a záloga lehet. Ezért a fenntartónknak minden erejével arra kell törekednie, hogy megőrizze az iskolát, mint saját jövőjének zálogát,  és segítse  annak zavartalan  működését.  Csak akkor bízhatunk a jövőnkben, ha mindannyian tudatosítjuk  felelősségünket és összefogva, közös erövel felvállaljuk a kötelességünket és mindent megteszünk azért, hogy gyermekeink és unokáink is megismerjék Tarczy Lajos nevét és elmondhassák : én is a hetényi Tarczy Lajos Alapiskolába jártam.

                                                         Czibor Angelika                                                                                igazgató

Korpás Éva előadómüvész műsora

          Nagy sikerről tett tanúbizonyságot a gyermekdalokból és mondókákból összeállított műsor. Kicsik és nagyok egyaránt jól érezték magukat. 

A DELTA úság is tudósított az eseményről: Delta1.jpg

12:00 - Lilla Galéria

"Együtt másképp" . Svitek György festőművész és hetényi diákjainak közös kiállítás (a kiállítás megtekinthető december 4-21 között a hirdetett időpontokban)

A kiállítás megnyitóján:

Tisztelt jelenlévők, vendégeink, tisztelt tanár úr, kedves gyerekek!

     Sok szeretettel köszöntöm Önöket a mai rendhagyó kiállításon. Rendhagyó azért, mert ma együtt mutatkozik be a közönségnek a felnőtt és a gyerek, a pedagógus és a diák, a Mester és a tanítvány.

     Iskolánk tehetséges diákjai az elmúlt iskolaévtől szerencsésnek mondhatják magukat, mivel Svitek György személyében olyan példás személyiségű pedagógussal tölthetik a délutáni rajzórákat, aki a mai napig arra törekszik, hogy a foglalkozások lényege  ne csupán az idő kellemes eltöltése legyen, hanem az az együttes felfedezés, hogy ami körülöttünk zajlik, megismerhető, a világ birtokba vehető, és ugyanaz a jelenség annyiféleképpen ragadható meg, ahányan csak mi magunk vagyunk. Együtt, másképp - hangzik a kiállítás mottója.

Elsőként szeretném méltatni a pedagógus - festőművész, Svitek György életútját és munkásságát

1976-ban született Komáromban. Gyermekkorától Ógyallán élt, ahol ma is él és  alkot. 1994-ben a komáromi Šulek gimnáziumban  éretségizett, majd tíz éven keresztül a Szlovák Posta alkalmazottja volt. Főiskolai tanulmányait levelező tagozaton végezte a Nyitrai Konstantín Filozófus Egyetem Pedagógiai karán, ahol 2007-ben képzőművészetből diplomázott. 2004- től az Ógyallai Művészeti Alapiskola  rajztanáraként dolgozik. Ugyanezen évben a Komáromi Alkotóművészek Egyesülete és a komáromi HELIOS Fotóklub tagja lett. Mindkét egyesülettel több közös kiállításon vett részt itthon és külföldön egyaránt. Aktívan részt vesz az ARTCENTRUM HURBANOVO Polgári Társulás tevékénységében, mely különböző képzőművészeti kiállítások szervézésével, könyvek kiadásával foglalkozik. A társulás és egyben a tanár úr célja a diákok fotózás iránti érdeklődésének felkeltése, melynek érdekében a társulás alkotásra buzdító szlovákiai diákfotópályázatot is hirdetett.

     Ma kiállított festményei elsősorban a férfiszíveket dobogtatják meg, hiszen itt a gyengébbik nem rugalmassága, szívóssága, nyitottsága, vágya a gyöngédségre, az odafigyelésre, kíváncsisága, makacs és lázadó mivolta jelenik meg.

A szép nők rengeteg művész témájául  szolgálnak. A női test, arc festőket, fotósokat, írókat, költőket, filmeseket késztet  alkotásra. A nő ábrázolása, legyen szó akár portréról, teljes alakos tanulmányról, felöltözött alakról, vagy aktról, mindennél nagyobb kihívást jelent a művészek számára.

Ezek a  festmények nem klasszikus portrék, hanem  magazinokban,  médiában,  reklámokban megjelenő,  kamerák előtt pózoló  hölgyek, tehát reklámfotók alapján készült alkotások. Miért pont ez a beállítás, műfaj ihlette meg a művészt?

A média folyamatosan bombáz hirdetéseivel, melyeknek elengedhetetlen kelléke a nő.  A legjobb módszer, ha az árucikk mellett egy fiatal nő is tündököl. A figyelem így méginkább biztosított. De így nem csak az áruval  üzletelünk, de a háttérben megszabjuk, hogy milyennek kell lennie egy sikeres nőnek. De ez mind csak a felszín, illúzió.

    A festészet is egy illúzió. A művész úr nem  törekszik a belső szépség keresésére, megelégszik a külalak ábrazolásával. Hiszen mindannyian tudjuk – főleg mi, nők, hogy „A nő jellemében mindig van valami, amit egy férfi sem tud megérteni“. Festményeinek jellemzői az intenzív színek, s mivel az emberek folytonos mozgásban vannak, a színek egybefolynak. Az egyetlen mód, hogy megállásra késztesse az embereket, éppen az intenzív komplementáris színek használata. A nők  színekkel lépnek  elénk: a narancs, a piros, a kék,a fekete,a zöld  köszönt ránk legtöbbször, s a színek kegyetlenül merész összeütközése miatt vonzzák a tekintetet.
Hogy a hatás biztos legyen, hogy maradandóan bevésődjenek lelkünkbe a festmények vonalai,  muzsikáló színei, a színeket megerősíti a képek formátuma. Úgy tűnik, őt idézve: „manapság a nagyság kultusza hódít. Minden legyen nagy! Az autó, ház, fizetés, tévé, ajkak, mellek,...“

„A művészet ragályos“ – ezt a tényt mi sem bizonyítja jobban, mint azok a monumentális festmények között megbúvó és egyben tündöklő kis rajzok, ecsetvonások, melyeket a gyerekek az iskolai rajzszakkör keretében készítettek el. / Név szerint: Hovany Márton, Geleta Emese, Rancsó Kamilla (1.osztály),

Kotiers Ráhel Annamária(2.osztály),

Gaál Réka, Rancsó Sarolta, Horváth Dániel(3. osztály),

Csintalan Norbert, Mészáros Nikolettta, Tanka Anna, Bolla Edina(4.osztály),

Rancsó Dorottya, Hegedűs Tamara, Androvics Franciska, Lukács Lenka(5.osztály),

Androvics Márton(8.osztály),

Deminger Orsolya(9.sztály).

Gyerekmunkákról van itt szó, - melyek csodálatos színvilágról, érzékenységről árulkodnak. Nemcsak a vidámság ragyog a képekről, hanem az elmélyedt munka és a tehetség is, amely szakavatott irányítás nélkül nem kerülhetne felszínre.

A gyermekek – a kis alkotók életkora 6-15 évig terjed. Mindannyiuk őszinte gyermeki   látását és megismerését a valóságban ösztönös, bátor rajzok tükrözik,  megbirkózva a különböző festői fogásokkal.

Mi ezeknek az alkotásoknak a lényege? Forró szív, tiszta gyermeki lélek és szemek, amelyek reménnyel, várakozással tekintenek a jövőbe.

Kedves gyerekek!

Büszkék vagyunk rátok, mert boldogságot  hoztatok mindennapjainkba kiállított munkáitokkal és azzal, hogy míg mások a számítógép bűvöletében élnek és számukra más szabadidős elfoglaltság nem létezik, ti ecsetet és ceruzát vesztek a kezetekbe, hogy szebbé tegyétek ezt a világot, hogy gazdagítsátok lelketeket és lelkünket, esetleg megalapozzátok jövőtöket. És ha néhanapján szembesültök a kérdéssel: Mi leszel, ha nagy leszel? Bátran feleljetek: Én már vagyok valami!!!! Néhány év múlva bármelyikőtök itt állhat tanárotok helyén  saját kiállításának megnyitóján. De addig hosszú az út. Kívánok nektek erőt, kitartást, hogy töretlen hittel tudjatok tovább alkotni, mosolyt, kacagást, önfeledt játékos foglalkozásokat, művészi élményeket.

Bízom abban, hogy egyre nő majd azoknak a gyermekeknek a száma, akik a ti példátokat követik, mert hisz megtapasztalhattátok, hogy aki egyszer rálépett erre az útra – a művészet ösvényére, az első perctől fogva érdekesnek, élvezetesnek  találja.

És végül ismét a tanár úrhoz szólnék. Az alapiskola pedagógusai, a szülők és a tanítványok nevében szeretnék köszönetet mondani Önnek, hogy lehetőséget biztosít a gyerekek számára önmaguk megvalósításához. Fontosnak tartja, hogy a gyermekkel született talentum el ne fecsérlődjék. Köszönjük mindazt, amit önzetlen szeretettel és áldozatos munkájával diákjaiért tesz. Megnyugvással tölt el , hogy ma, amikor olyan világot élünk, melyben felborul az értékrend, a valódi, életet adó értékek  elvesznek; uralja őket a globális szellemi és lelki elszegényedés; akkor itt olyan értékek teremtődnek, amelyek mindenki számára követendő például szolgálnak.

És végül gratulálok Önnek és a gyerekeknek egyaránt, hogy ilyen csodálatos művekkel kápráztattak el bennünket.

Jelképesen szeretnénk mindezért egy szál virágot átnyújtani és mindannyiunk nevében kívánok további sikeres munkájához erőt, egészséget, sok kis festőpalántát és reméljük, hogy a továbbiakban is  egyengetni fogja kis művészeink  útját.  

                                                                       Németh Nóra

                                                                         ig.helyettes

Tarczy Alapiskola diákjainak műsora (készítette Hovany Renáta, Téglás Erika).

A kiállítás meghívóját megtekinthetik, ha ide kattintanak: a_oldal.pdf, b_oldal.pdf