2018/2019

Menü:

Színház az egész Hetény!

1923 - 2013

Színház az egész Hetény (A hetényi amatőr színjátszás története)

Kutatómunkák kezdete egy véletlennek köszönhető. Dédimamáméknál voltam látogatóban, amikor dédi elkezdett egy dalt énekelni.Később fel is vettem vieóra s közben rákérdeztem, mi is ez a dal? Dédi azt felelte, fogalma sincs, de ezt kellett énekelnie egy színdarabban. Hogy mi is a színdarab címe és miről szólt, arról már fogalma sem volt. Rám pedig a meglepetés  erejével hatott, hogy dédike színdarabban játszott, ráadásul előkerült egy 1923as fénykép is, melyen hetényiek játszák a Katóka őrmester c. darabot, de dédi sajnos már senki nem ismert fel rajta.

Én, anyukámról találtam egy képet, amelyen copfos és igazán áhítatosan tekint a távolba. Kiderült, Ő is szerepelt jó pár színdarabban, csak jóval később, mint a társam nagymamája. Igy találtunk egymásra Saroltával, s eldöntöttük, hogy utánanézünk a hetényi színjátszóknak s a hetényi színjátszásnak .

Történetünk  az 1930-as években kezdődik. Dédimamám, Rancsóné Hencz Gizella nem épp a nyugodt gyerekek közé tartozott. Gyakran játszott  Singer Ödön üzletének raktárában, ahol a lisztes zsákokon ugrált. Ha meg már megunta, akkor a Söntés hátsó részébe beszökött, s ott figyelte, hogy  a nyanya – édesanyja testvére – Baranyai István egy színdarabban játszott. Ez volt talán a Piros Bugyelláris című darab.  Egyszer aztán fülöncsípték, s be akarták fogni egy új darabba. Mivel szép szóval nem lehetett meggyőzni a dédit, ezért megzsarolták.

A képen látható Csintalan Dezső bácsi megzsarolta Gizi nénit, ha nem áll be a darabba, akkor beárulja a nyanyánál. Ez sem hozta meg a várt eredményt, így hát Dezső bácsi elment a szülőkhöz, beárulta, azok aztán végül  meggyőzték az akkor alig 14 éves lányt, hogy játsszon el egy szerepet. Csak a darab további szereplőit  sikerült kiderítenünk: Szabó Béniné Csintalan Erzsébet, Bertók Elek, Farkas Géza, Lucza Lajos, Kocsis Irma –aki aztán Szentpéterre ment férjhez, Csintalan Dezső, Singer Ödön – a darab rendezője, mindenese, nem utolsó sorban a focicsapat fő támogatója, Szabó Lajos, Kocsis Miklós és Hencz Gizella.

1937 ben került bemutatásra a Cigány asszony férjhez megy a bíró lánya, melyben Szabó Béni is szerepelt. Érdemes már most megjegyeznünk ezt a nevet. 1939 farsangján a Bokros uramat – Kiss Gyula, Tóth Lajos, Szabó Gyula, Szabó Benő, Szabó Zoltán, Rancsó Dezső, Dékány Lajos, Bertők Benő, Jakab Gábor, Szalai Etel, Lucza Lenke, Gál Margit, Zajos Maris szereplésével.

Néhány szót szeretnénk szólni Singer Ödönről, aki a focicsapaton kívül a színjátszást is támogatta. Szatócsboltja volt, ahol mindent lehetet kapni. Háza a a hetényi Nagy –tó partján, a mai Tanka ház helyén volt. Kétszer nősült. Első felesége meghalt, tőle született Jolánka. Második felesége nem szerette a kislányt, de Jolánka féltestvérei – Feri és Etus jól kijöttek egymással.  Feri fiú a háború elején kiszökött az országból, édesapja – Singer Ödön a háború vége felé rejtélyes módon eltűnt. Egyesek azt mondják elszöktek Ők, de többen állítják, hogy elvitték Őket is a németek. Sajnos inkább a második verziónak adunk hitelt, mivel semmit nem vittek magukkal, a házból, üzletből semmi sem hiányzott.

De most, térjünk vissza színjátszáshoz. A harmincas évek elején az iskolában még tartottak vallásos, szavalós, éneklős estétek hetente egyszer a gyermekeknek. Ezeket az estéket Bordán Kató tanító néni vezette, s Ő vette ki az iskolából a tehetségesebbjeit egy - egy darabhoz. A háború miatt a színjátszás  csak az ötvenes évek elején folytatódik.

Ekkor a kultúrház a mai Táltos kocsmával szemben volt. A Táltos udvarában pékség is működött. A kultúrház első részében kocsma volt, az épület hátsó részében pedig volt a  nagy táncterem a színpaddal ahol a próbákat tartották. Természetesen öltözők is voltak. A színdarabokat mindig az őszi betakarítások végeztével kezdték el próbálni. Mindenki megkapta a darab szövegkönyvét, melyet összeolvastak. Bordán Kató és Magdika – akik testvérek voltak, foglakoztak a csoporttal, s igazgatták, javították a szöveg hangsúlyozását is.

A darabok kiválasztása sem volt egyszerű. A háború utáni zavaros időszakban be kellett jelenteni, hogy milyen darabot szeretnének játszani, s kikkel. A járási párthivatal kulturális bizottsága által összeállított lista ki volt függesztve a titkárság folyosóján. Engedélyeztetni kellett a darabokat és a szereposztást is. A falu tiszteletes asszonyának helyzete pedig igazán nem volt könnyű. A  papok tevékenységét  betiltották a háború után, sem Ők , sem családjaik közszereplést nem vállalhattak. Zsemlyéné – tiszteletes asszonyt azonban nagyon szerették a falubeliek, elismerték. Ezért nem féltek trükközni, ha szükség volt rá. A tiszteletes asszony minden darabban úgy szerepelt hivatalosan, mint súgó, de természetesen ettől sokkal fontosabb feladatokat látott el. Ő is egyfajta művészeti vezető volt.

A kész darabokat először a Magyar Területi Színház által küldöttek színészeknek kellett bemutatni, akik véleményezték a darabot, s esetlegesen további tanácsokat adtak. Hetényre Tarics János, Konrád József és Rozsár jártak ki.

Járásunk falvai a hetényiek előadásában láthatták a következő darabokat: Piros Bugyelláris, A  Csikós, Fehér Anna, Liliomfi, Visszahív a tanya, Gül Baba, Dódi, Kincskeresők,  Lovicsek, Senki fia, Baj van a szerelemmel, Szeretve mint a vérpadig,Gazdag szegények, Húsz év múlva, Cseresznyevirág. A darabok többségét a CSEMADOK égisze alatt rendezték meg, melyek közül  a legnagyobb sikert a Gül baba aratta.

A Gül babát valamikor az 50- es évek elején mutatták be. A főszereplők Szabó Béni és Szokola Ica voltak. Tót Lajos volt Gül baba, Német Gergely és Gál Miklós cigányt játszottak. Komjáti Lajcsi, Szabó Kálmán mindenesek voltak. Ők készítették el a díszlethez tartozó szökőkutat. Eperjesiné a díszlethez tartozó rózsákat készítette krepp – papírból. A visszaemlékezésekből kiderült, hogy a rózsákra mindenhol rácsodálkoztak. Volt egy eset, amikor is Tót Lajos olyan  nagy átéléssel játszotta szerepe szerint a rózsák letépését, hogy a nézőtérről bekiabálták: „A Piszok!!!!”

A Gül baba énekes zenés darab, melyet akkor a Béke Zenekar kísért. A két főszereplő – Szabó Béni és Szokola Ica gyönyörűen tudtak énekelni. Az iskolás lányok – akik akkor nyolcadikosok voltak törökös táncot lejtettek a darabban – Gál Irén, Rancsó Gizella törökös táncát Bordán Kató tanította be.

A Csikós című darabból láthatnak most képeket. A darab érdekessége a díszlet ötletességében rejlik. Az 50-es évek elején  ventillátor csak a péknek volt. Pázsit úr, hetényi pék már kora hajnalban sütötte a friss kenyeret, s a kemence mellett ott fújta a ventilátor a hideg levegőt. Ezt kérték kölcsön a színjátszósok a Csikós c. darabhoz. A ventilátor előlapját lecserélték koszorú alapra, arra kötöttek piros szalagokat, melyeket lengetett a gép, ezzel imitálva a tüzet. Sokan emlegetik még a madari vendégszerplést, amikor a dohányszárrító épületében léptek fel és a szomszédos tehénistállóban öltöztek át a színészek.

Szintén az ötvenes években került bemutatásra a Liliomfi című darab a következő szereposztásban: öreg Schwartz – Tóth Benő, Marika – Tóthné Horváth Ilonka, Liliomfi – Németh Gergely, Liliomfi barátja – Lucza Balázs, kocsmáros – Berényi Lajos, Pincér – Horváth Béla, Pincér szerelme a kocsmáros lánya – Horváth Teréz, öreg kisasszony – Sárai Blanka. A darab érdekessége, hogy a bevételekből a focicsapat számára vásároltak mezt. A darab rendezője Bordán Kató volt. A legemlékezetesebb és legsikeresebb fellépés a marcelházi régi kultúrházban volt, mely a malom mellett helyezkedett el.

A színdarabok rendezői közül ki szeretnénk emelni Vojtka Pált is. Őt községünkbe helyezték csendőrparancsnoknak. Családjával  költözött ide, s csak úgy belecsöppent a kulturális élet legjavába. Neki köszönhető a Kincskeresők c. darab megrendezése. A CSISZ – Csehszlovák Ifjúsági Szervezet  tagjai is szerepet kaptak a darabban. A történet szerint a lápot le kellett csapolni, de sajnos senki nem akart dolgozni. Így kitalálták, hogy a lápban kincs van, hát elindult mindenki a kincset keresni. Egy malaclopás is bonyolítja az eseményeket, de végül is minden jól végződik. Lévai Elek a malaclopó szerepét játszotta. További szerepekben Szabó Marit Tót Ilonkát, Hencz Esztit, Pákozdi Esztit Kis Gál Irént láthatta a nagyérdemű. A férfiak közül ki kell emelnünk Dékány Gyurkát – Gyuri bácsit, aki aktívan szervezte a kulturális életet is, majd 20 évig látta el a CSEMADOK elnöki tisztségét nemcsak Hetényen  de a járásban is. Ő szervezte meg a FODORMENTA férfi énekkart – a kezdetekben 16 taggal, akikkel megnyerték  1966-ban a Tavasz szél vizet áraszt országos énekversenyt.

A hatvanas évek vége felé a SENKI fia című darab is igen közkedvelt volt . A főbb szerepekben Hencz Irént és Vlacsek Sándort láthatta a közönség, akik a színjátszásnak köszönhetik ma is tartó boldog házasságukat. A színpad, az irodalom szeretete hozta Őket össze. Ők meséltek nekünk  a színjátszók jutalomkirándulásáról, melyet a Dobsinai jégbarlanghoz szerveztek meg.

A középiskolásokat a 70 – 80as években a  Csokonai Irodalmi Színpad fogta össze. Csokonai  nevének felvétele kézenfekvő volt, hiszen nálunk, Hetényen élt a híres költő legnagyobb szerelme és egyben múzsája is – Lilla, aki a református pap felesége volt. Természetesen a szerelem csak plátói volt, melynek eredményeként gyönyörű versek születtek.

A Csokonai Színpad mozgatórugói Lucza Imre és Lucza Sára voltak, akik felkérték Kis Péntek Józsefet, hogy segítse a színpadosok munkáját. Kis Péntek rendezésében olyan darabok kerültek színre, mint az Amerikai párbaj, Hamlet, Primadonna, Búcsú a csodáktól, Itteni színjáték és Finálé.  Szalai Miklós is jeleskedett rendezésben, többek közt Vörös Lajos főszereplésével láthattuk a Robinson című darabot. Talán elmondhatjuk, ez a színpadi játék segítette hozzá Vörös Lajost és  Rancsó Dezsőt, hogy sikereket arassanak a világot jelentő deszkákon, s elismert színészek legyenek Komáromban és  Budapesten.

Már említettük Dékány Gyuri bácsit, akinek felsége – Dékányné Parák Éva a helyi alapiskola Kópék színjátszó és tánc csoportját irányította. Egyik legnagyobb sikerükként a televízióban való szereplést tekintik. A 2000- es évben ment nyugdíjba.  Éva nénitől ellesett praktikákat  Éva néni viszi tovább, de Ő már a mi tanító nénink.  Kotiers Éva néni színjátszó csoportot vezet Gólyaláb néven. A csoportnak mi is tagjai vagyunk, s nem egyszer eljutottunk már a Duna Menti Tavasz országos színjátszó fesztiválra, ahonnan már két nagydíjat is elhoztuk a Pletykás asszonyok és a Hapci király című darabunkkal.

Jelenleg a felnőtt amatőr színjátszás Hetényen reneszánszát éli. Nagy érdeme van ebben egy színész házaspárnak, akik 10 évvel ezelőtt falunkba költöztek. Gál Tamás és Kis Szilvia vezetésével jó páran kalandozhatnak a világot jelentő deszkákon. A művészházaspár nem egyszer tanúságot tett nemes lelkükről is – többször tartottak már jótékonysági előadást balesetet szenvedő gyermekek, családok megsegítésére, s néhány előadás bevételét pedig az iskolai színjátszó csoportnak adományozták, hogy a jövőben is elmondhassuk, hogy „Színház az egész Hetény!!!!”

 

Kotiers Ráhel Annamária, 6.o., Rancsó Sarolta, 7.o.

2013/2014

 


 

Ajánlatunk

Kapcsolat

  • Základná škola Lajosa Tarczyho s vyučovacím jazykom maďarským Chotín
    Školská 332
    946 31 Chotín
  • Igazgató:
    0908454733
    +421908 454 733

Fényképalbum

Menü:

Menü: